Búcsúzunk
Elment egy újabb kiváló tanár. Soós Frigyesné, Jutka néni a Bajza oszlopos tagja volt hosszú éveken keresztül. Régi tanítványai és kollégái emlékeznek a fiatal tanár mosolygó arcára, lelkes munkájára. Az utóbbi időben egészsége megromlott, így nem tudott már részt venni a centenáriumi rendezvényeken, melyet nagyon sajnált. Nem tudott találkozni azzal a volt osztályának tagjaival sem, akik tavaly tartották az 50. osztálytalákozójukat. Nyugodj békében Jutka néni! Emlékedet megőrizzük.
„… Elfut a perc, az örök Idő várja,
Lelkünk, mint fehér kendő, leng utána,
Sokszor könnyünk se hull, szívünk se fáj.
Hidegen hagy az elhagyott táj, -
Hogy eltemettük: róla nem tudunk.
És mégis mondom nektek:
Valamitől mi mindig búcsúzunk.”
Reményik Sándor: Mi mindig búcsúzunk
